AUGUSZTUS 20. – ÁLLAMALAPÍTÁSUNK ÜNNEPE

Augusztus 20. Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe: ezen a napon államalapító királyunkra, Szent Istvánra és a magyar állam megszületésére emlékezünk.

Augusztus 20. legrégebbi nemzeti ünnepünk, amelyhez az évszázadok során számos történelmi és kulturális hagyomány kapcsolódott. Szent István király uralkodása alapvetően meghatározta Magyarország jövőjét: megszervezte a keresztény magyar államot, és hazánkat az európai államok közösségéhez kapcsolta.

Az ünnep története egészen 1083-ig nyúlik vissza, amikor I. László király uralkodása idején augusztus 20-án emelték oltárra István király földi maradványait. Ezt követően a nap Szent István ünnepévé vált. Jelentősége és megünneplésének módja a történelem során többször változott, napjainkban pedig augusztus 20-án egyszerre idézzük fel államalapításunk történelmi örökségét és több évszázados hagyományainkat.

Ehhez a naphoz kapcsolódik az új kenyér ünnepe is. A hagyomány szerint az aratás után az új búzából sütött első kenyér az életet, a megélhetést és az elvégzett munka eredményét jelképezi. A nemzeti színű szalaggal átkötött, megszentelt kenyér máig az augusztus 20-i ünnepségek egyik legismertebb jelképe.

Augusztus 20. így egyszerre szól múltunkról, hagyományainkról és arról az örökségről, amelyre Magyarország több mint ezeréves történelme épül.